Buják község
Adatok
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Pásztói kistérség
Lakosság: 2386 fő
Terület: 53.04 km2
Népsűrűség: 44,98 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 32
Fekvése
Pásztótól 30 km-re található zsáktelepülés. Bokorra csak egy erdei aszfaltozott úton lehet átmenni.
Története
Buják várának története Buják várának rekonstrukciós rajzaBuják várának romjai egy 310 méter magas hegyen találhatóak a falutól északra, erdős hegyektől körülvéve. A vár magját képező öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett, de első okleveles említésére csak a 14. század elején került sor. 1317-ben Csák Máté parancsára Ibur fia István ostromolta sikertelenül. 1386-ban a Garaiak birtokába kerül, akiknek kihalásával visszaszállt az uralkodóra. 1424-ben Luxemburgi Zsigmond a szandai várral együtt feleségének adományozta. Albert király 1439-ben elkobozta Borbálától a várat, és Báthori István országbírónak adta. Az 1440-es években a husziták sikertelenül ostromolták. A Báthoriak építették ki a 16. század közepére (a török veszély növekedése miatt) a külső falgyűrűt és az északi nagy körbástyát, és maradtak urai egészen 1552-ig, amikor a törökök könnyedén elfoglalták az őrség egy részének éjszakai elmenekülése miatt. 1593-ban Báthory István országbíró vezetésével sikerült visszafoglalniuk a magyaroknak. A Báthori család kihaltával a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott. 1663-ban a törökök újra elfoglalták és 50 főnyi őrséget helyeztek el a várban. Néhány hónap múlva Balassa Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták vissza a várat, azzal a feltétellel, hogy a török őrséget hagyják szabadon elvonulni. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat és legnagyobb részüket megölték. Emiatt még abban az évben Martuzán aga, hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amelyet Berczely János várkapitány feladott, a szabad elvonulás feltételével. Most a törökök támadták meg az elvonulókat és mészárolták le legtöbbjüket. Ekkor még kijavították a várat a törökök, de néhány év múlva, valószínűleg 1666-ban felrobbantották. Többé nem volt katonai szerepe, azóta pusztuló rom.
Nevezetességei
Bujáki vár maradványai- Római katolikus templom
- Bujáki vár romjai
- Bujáki népviselet
- Sasbérci kilátó
- Kálvária- hegy, Szent Anna kápolna
- Homokkőbarlang
- Alpesí stílusú kastély – olcsó, de remek szálláshely, gyönyörű környezetben.
Érdekességek
Glatz Oszkár festőművész itt készítette „Bujáki menyecske kancsóval” című festményét.
Szent-Györgyi Albert a Bujákhoz tartozó Kiskér pusztán töltötte gyerekkora néhány évét.
Következő községek
Bük | Bükkábrány | Bükkaranyos | Bükkmogyorósd | Bükkösd | Bükkszék | Bükkszenterzsébet | Bükkszentkereszt | Bükkszentmárton | Bükkzsérc | Bürüs | Büssü | Büttös | Buzsák | Cák | Cakóháza | Cece | Cégénydányád | Cegléd | Ceglédbercel | Celldömölk | Cered | Chernelházadamonya | Cibakháza | Cigánd | Cikó | Cirák | Csabacsűd | Csabaszabadi | Csabdi | Csabrendek | Csáfordjánosfa | Csaholc | Csajág | Csákány | Csákánydoroszló | Csákberény | Csákvár | Csanádalberti
További községek
Egerlövő | Csöde | Abaújvár | Nemeskeresztúr | Harta | Ráckeve | Jákfa | Homokmégy | Zalavár | Gemzse | Vindornyaszőlős | Csákvár | Hegyszentmárton | Juta | Abony | Dénesfa | Körösszegapáti | Imrehegy | Petneháza | Gagyapáti | Somberek | Nemessándorháza | Gógánfa | Kápolna | Cigánd | Mátyásdomb | Dudar | Sáránd | Pécsely | Nagyrábé | Zók | Szomód | Páli | Nagybárkány | Budaörs | Sopronkövesd | Alcsútdoboz | Borota | Hodász | Csajág | Borsodgeszt | Keménfa | Nagylóc | Nagyszekeres | Feked | Meggyeskovácsi | Kaposhomok | Veszprémvarsány | Tard | Kölcse
